Tycho

Tycho

       Utoljára frissítve:    Szólj hozzá!

Scott Hansen szülővárosa a kaliforniai, alig harmincezer lelket számláló Fair Oaks, útja innen előbb a közeli Sacramentóba, majd San Franciscóba vezetett. Az amerikai fiatalember a számítógépes grafikus-közösség ISO50-ként ismert tagja, nosztalgikus hangulatú alkotásait retró-elemek, a napszítta, fakó színárnyalatok, a szépia tónus használata jellemzik. A zenekészítés ekkor még hobbi, a Tycho alteregó alatt jegyzett felvételekkel a kezdetekben kizárólag saját szenvedélyének hódolt. Mint generációjából sokan mások, zenei karrierjét laptop-előadóként kezdte.

Tycho – The Science Of Patterns EPAz első, The Science of Patterns című EP 2002-ben, a multidiszciplináris művész saját kiadásában jelent meg. A nyitó darab, a Dream As A Memory még kissé darabos, kliséktől sem mentes trip hopja után az ugyancsak downtempo dolgozatok, a Human Condition, a Red Bridge és a Systems már megalapozták az IDM közönség elismerését. (Az EP későbbi, webes megjelenéséhez hozzátették még az In The End című felvételt.) A pszichedelikus borítóterv – akárcsak a többi Tycho lemezé, a fellépések plakátjai, illetve a koncerteken vetített vizuális anyag – mind Scott Hansen saját munkája.

Tycho – Sunrise Projector2004 volt az első album, a Sunrise Projector kiadásának éve. A Gammaphone gondozásában megjelent lemez címkefelhője nagyjából így nézne ki: IDM, downtempo, ambient. Fénypontok: PBS / KAE, Send And Receive, Past Is Prologue. A nemzetközileg is kedvező fogadtatás ellenére sokan a Boards of Canada stílusjegyeinek másolásával vádolták Hansent. Tény, hogy a laptop-muzsikálásnak időközben hátat fordító Tycho az album rögzítésekor előszeretettel használta a hetvenes évek meleg hangú, klasszikus analóg szintetizátorait (elsősorban Minimoogot, Oberheim-ot és Korgot), s e korai munkákban nála is megjelentek a gyerekhang-minták, ám a Boards of Canadáénál már ekkor jóval közérthetőbb, könnyebben befogadható volt a zenéje. Hogy mekkora hiba lett volna Scottot BoC-epigonként elkönyvelnünk, arra a későbbi kiadványok szolgáltak bizonyítékul.

Tycho – Past Is Prologue2006-ban a miami székhelyű IDM kiadó, az azóta megszűnt Merck jelentette meg a következő, Past Is Prologue címet viselő Tycho albumot. Nemcsak a lemez borítója, de a tracklistája sok hasonlóságot mutat az előzőével, a két kiadvány között mindössze néhány remix; 15 percnyi különbség van. Hogy a fentiek tudatában nevezhetjük-e a Past Is Prologue-ot másodiknak, egyéni elbírálás kérdése.

2007-ben Tycho csatlakozott a Ghostly International alkotógárdájához, a kiadó újranyomta a Past Is Prologue albumot, és wav/mp3 formátumokban jelentetett meg két új darabot, a The Daydream-et, valamint a The Disconnect-et. 2008 májusában két újabb Tycho dolgozat, az Adrift és a From Home került digitális letöltés (flac/mp3) formájában forgalomba, ugyanakkor az URB magazin beválasztotta Hansent a száz, figyelemre leginkább érdemes kortárs művész közé. Ugyanebben az évben a Cascade felvétellel szerepelt a Ghostly International címke Ghostly Swim című válogatásán. (A teljes album ingyenesen letölthető az Adult Swim honlapjáról.)

Tycho – Coastal Brake2009 decemberében került forgalomba a Coastal Brake maxi, amit már művészi kivitelezésű borítójáért is érdemes volt megvásárolni. Az (XLR8R honlapjáról ingyenesen letölthető) eredeti felvétel mellett három remix (Manual, Hatchback és Lusine) kapott helyet a lemezen. Már ekkor meglehetősen nagy biztonsággal lehetett tudni, hogy igencsak jó irányban változott Scott stílusa, de hogy a későbbiekben egyetlen középszerű, „helykitöltő” szám nélkül egy egész albumon át ilyen magas színvonalat tudjon majd tartani, az még a legelvetemültebb Tycho rajongókat is felkészületlenül érte.

Tycho – Ascension

Az Ascension videó klipje Tycho 2011-es, Dive albumáról.

Dive

Tycho – Dive2011 októberében látott napvilágot a következő Tycho album, a Dive. A Past Is Prologue kiadása óta eltelt öt év alatt nagyot változott Tycho stílusa: a felvételek kiérleltebbek, átgondoltabbak, részleteikben kidolgozottabbak, az ütemek szaporábbak lettek, határozott az elmozdulás a trip hoptól a deep house irányába, melyet nevezhetnénk akár baleárinak is – ha nem járatta volna a vállalhatatlanságig le ezt a szót sok-sok ezer gagyi-válogatás. Az album nyitó darabja, a trip hopból deep house-ba alakuló A Walk mintha épp ezt az utat képezné le. Változatlan az éteri hangzás, az álomszerű, nosztalgikus hangulat, de ezek a felvételek lényegesen összetettebbek a korábbi munkáknál. A főszerep ezen a lemezen a Minimoogé; a horizontig nyúló ambient szőnyegek betöltik az egész hangképet, a címadó Dive-ot hallgatva szívesen elhisszük Scottnak, hogy a nyár örök. Az album titka valószínűleg a remekül eltalált arányokban rejtőzhet; az okosan felépített zene egy pillanatra sem válik okoskodóvá vagy öncélúvá, és legalább annyira szól a szívnek, mint az agynak. Ugyancsak példa értékű a gitár integrációja, Tychonak esze ágában sem volt sok ezredik előadóként a rockzene halálos unalomba fulladt formuláit, az erőszakos vinnyogást, a tolakodó, torzított hangokat ismételgetni; nála az akusztikus- és a basszusgitár keltette rezgések lágyan simulnak bele az elektronikus hangzásba, annak szerves részévé válnak. The Shadows meets house music.
A Dive vitán felül az év legértékesebb elektronikus zenei lemeze.
Tycho

Hasznos linkek

Tycho MySpace oldala
Tycho saját weboldala

Válassz hasonló témájú írásainkból

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.