MSB Technology digital iLink

Számítógép audió 2.

       Utoljára frissítve:    Szólj hozzá!

Hordozható digitális lejátszója 2001. októberi megjelenésétől számított tíz év alatt az Apple 300 millió iPodot értékesített. Ilyen masszív fogyasztói tömeget figyelmen kívül hagyni vétkes ostobaság lenne, amit egyetlen szórakoztató elektronikai cég sem engedhet meg magának. Gőzerővel indult be a „slipstreaming”, ezerszám kerültek piacra a különféle kiegészítők; tokok, töltők, dokkok, fülhallgatók. Néhány minőségi fülest leszámítva e termékek túlnyomó része inkább divatcikk, mintsem az MP3 hangzásának továbbfejlesztésére tett kísérlet volt; a dokkok végerősítő fokozatuk révén legfeljebb közösségivé tették az MP3 hallgatásának addig egyszemélyes élményét, de számottevő hangminőség-javulást nem hoztak.

Az első, audiofilek érdeklődését is felkeltő számítógép audió készülék az észak-kaliforniai high-end cég, az MSB Technology terméke volt. A 2006-ban piacra dobott iLink gyakorlatilag médiaszerverré léptette elő az addig lesajnált kis iPodot, a berendezés – kihagyva a hordozható lejátszó digitális/analóg átalakítóját és erősítő egységét – bitre pontosan olvassa ki belőle a digitális adatot, amit ezután TosLink, RCA vagy XLR csatlakozón keresztül vezethetünk egy profi DAC-hoz. Az egyetlen bökkenő, hogy ehhez az MSB dokkján kívül az iPod módosítására is szükség volt, és ez az Apple-garancia elvesztésével járt. (Igaz, az iLinkre biztosított MSB garancia kiterjedt az iPodra is.)
Wadia 151PowerDAC mini 170
2008 elején került forgalomba a csúcsminőségű CD-játszói, DAC-jai révén kult-státusznak örvendő Michigani cég, a Wadia 170i transzportja. A 170i, valamint az utód, a 171i ugyancsak bitre pontosan olvassa ki a csatlakoztatott iPodról vagy iPhoneról a digitális információt, náluk azonban már nincs szükség a hordozható készülékek módosítására. Beillesztjük az Apple jóváhagyásával készült, „plug & play” transzport tetején levő résbe a lejátszót, és ezzel kommunikációra kész a két elektronika. A 170i, illetve a 171i párja a méretben és külcsínben is tökéletesen passzoló 151PowerDAC mini, mely két készüléket rejt magában; egy digitális/analóg átalakítót és egy 50 Wattos, D-osztályú digitális erősítőt. A cég tájékoztatója szerint a 151PowerDAC minibe a Wadia sok ezer dolláros csúcsmodelljeiben alkalmazott technológiák szolidabb változatait integrálták. A DAC 24 bit/384 kHz-re mintavételezi túl a transzport révén iPodról vagy iPhoneról (illetve a közvetlenül hozzá csatlakoztatható iPad-ről, számítógépről vagy a CD játszóról) érkező digitális jelet. A 171i/151PowerDAC mini összeállítás egy pár minőségi hangfallal kiegészítve szárnyakat ad digitális fájljainknak – még az MP3 gyűjteményünk is meghökkentően szépen fog szólni rajta.
Decco 2
Nagyjából ugyanebben az időben jelent meg a piacon a világ első (a számítógép audió fejlődésének szempontjából szintén mérföldkőnek számító) USB bemenettel rendelkező integrált erősítője, a Decco. Az ugyancsak amerikai Peachtree Audio többfunkciós készülékében egy audiofil DAC, egy A-osztályú hibrid előerősítő, egy csatornánként 50 Wattos végfok, és egy fejhallgató-erősítő fér meg egy fedél alatt. A Decco különlegessége, hogy az előerősítő fokozatban található elektroncső egyetlen gombnyomással aktiválható, illetve iktatható ki a jel útjából. Bár a Peachtree Audio mérnökei eredetileg nem hangszínszabályzónak szánták, bekapcsolásával a sokat kritizált, érdes digitális hangzás természetesebbé, analógabbá válik – és látványnak sem utolsó a hangerő-szabályzó melletti ablak mögött sejtelmesen parázsló, aktív állapotában egy kék LED-del alulról megvilágított elektroncső. A továbbfejlesztett Decco2-ben már az ESS 9006 Sabre DAC dolgozik, ami 24 bit/96 kHz-re mintavételezi túl a beérkező digitális jelet. (A készülék „Apple certified” iPod dokkal rendelkező változatát iDecco néven forgalmazzák.)

De álljon meg itt a gyalogmenet!

Túlmintavételezés? Miért jó az nekem?

Első számítógép audió cikkünk technikai kitérőjében megismerkedtünk a bitmélység fogalmával. A CD-k bitmélységét alapul véve rendszerünk az analóg/digitális átalakítás során 216 = 65 536 szint megkülönböztetésére képes, ugyanakkor az analóg jelnek megvan az a pajkos szokása, hogy az amplitúdója nem lépcsőzetesen ugrál, hanem az időben folyamatosan változik. Nekünk azonban határt szab a bitmélység, így minden egyes minta az általa kódolandó, pillanatnyi amplitúdó-értéket a választható 65 536 szint közül a legközelebbivel fejezi ki, vagyis kerekít. E kerekítési eljárás neve kvantálás. A kvantálás azonban hibát okoz a digitális rendszerekben, mert egy véletlenszerűen változó, az eredeti jeltől eltérő hibafeszültség jön létre, melynek spektruma egybeesik a bemenő jelével. Hogy ne legyen túl egyszerű az életünk, a kvantálásból eredő hiba a nagyobb jelszinteken zajként, az alacsonyabbakon pedig torzításként jelentkezik. A túlmintavételezés a digitális jelek feldolgozására kifejlesztett eljárás, amely az eredeti minták többszörözésével csökkenti a kvantálásból eredő hibát. A mintavételezési frekvencia növelésével szélesebb lesz a zaj a spektruma, de mivel a zaj mennyisége állandó, így kevesebb esik belőle az emberi fül számára hallható tartományba. A túlmintavételezési frekvencia mindig az eredeti jel mintavételezési frekvenciájának a többszöröse. Minél magasabb a túlmintavételezési frekvencia, annál több zajt tudunk általa „kitolni” a hallható tartományon kívülre, ami lehetővé teszi, hogy ne kelljen a digitális/analóg átalakító kimenetén bonyolult, nemkívánatos fázistolást okozó analóg szűrőáramkört alkalmazni.

De ez még nem minden.

A szép új, digitális világ beköszöntével megjelent egy addig ismeretlen idő-alapú audió hiba, a jitter, ami a digitális jelek ideális időbeli pozíciójához képest mutatkozó eltérés mértéke. Miről is van itt szó? A mintavételezési frekvenciát konstansnak tekintjük, pedig nem az. A digitális/analóg átalakítás során az egyes mintákat hajszálpontosan azonos, szabályos időközönként sorra véve kell(ene) analóg jellé konvertálnunk, különben a periodicitás apró pontatlanságai, tökéletlenségei torzításként jelentkeznek a reprodukált hangban. Mivel – a mintavételezési frekvenciától függően – egy másodpercenként 44,1–384 ezerszer ismétlődő eseményről beszélünk, stabil viszonyítási pontra, rendkívül nagy pontosságú órajelre van szükségünk. Tökéletes órajelet eleddig nem sikerült a mérnököknek létrehozniuk, ezért a jitterből fakadó, hallható audió-hibák negatív hatással vannak a hangminőségre. Olcsóbb készülékek, de kiváltképp a hordozható eszközök nagy pontosságú órajel hiányában különösen magas jitter értéket, és ennek megfelelően torzítást hoznak a képletbe. Ez az egyik jelenség, amivel egy jó minőségű külső DAC könnyen megbirkózik: a berendezés nagyságrendekkel precízebb órajele veszi át az irányítást és tartja konstans értéken a mintavételezés periodicitását, legyen a digitális jel forrása hordozható eszköz, számítógép, vagy CD játszó. Egy audiofil DAC órajelének jittere alig néhány pikoszekundum. Egy pikoszekundum a másodperc 10−12, azaz trilliomod része, vagyis az egy milliomod másodperc egy milliomoda. Hogy érzékelhetővé váljék, mennyire rövid időintervallum ez: egy pikoszekundum úgy aránylik egy másodperchez, ahogy egy másodperc 31 700 évhez.

A cikkünk elején bemutatott iLink melletti két kisebb fotón az iPodról lejátszott, 1 kHz-es mérőjel oszcilloszkóp-képét látjuk. A felső az iPod analóg kimenetéről készült, vagyis a digitális/analóg konverziót a hordozható lejátszó áramkörei végezték; a szétszóródott kis pontokból kirajzolódó forma csak halványan emlékeztet egy szinusz hullámra, mintha elektronok valószínűség-felhőjét látnánk. Az alsó képen ugyanarról az iPodról lejátszott, 1 kHz-es mérőjelet látjuk az oszcilloszkóp képernyőjén, ám ez alkalommal az iLink által digitálisan kiolvasott adatfolyam az MSB Power DAC-ja révén esett át a digitális/analóg átalakításon.

Számítógép audió rendszerek

Elvileg egy nagyfelbontású audiofájlok kezelésére képes hangkártya is elegendő lehetne egy kezdő számítógép audió berendezéshez, de a magas jitter miatt mégsem tanácsos ebbe az irányba indulni. A párhuzamosan több feladatot ellátó számítógép belső órajelének pontossága meg sem közelíti egy külső DAC órajelének precizitását. Még egy korlátozott keretből is érdemes először egy kiemelkedő minőség/ár aránnyal rendelkező DAC után nézni, azonban az út itt többfelé ágazik. Igényeinknek megfelelően, illetve a rendelkezésre álló büdzsé, valamint az esetlegesen már birtokunkban levő komponensek függvényében többféle számítógép audió rendszert is építhetünk, így ajánlatos átgondolt döntést hoznunk. Tekintsük át a lehetőségeinket.

Fejhallgató-alapú számítógép audió rendszer

  • iPod (vagy bármely más, hordozható digitális lejátszó) + fülhallgató
  • számítógép és/vagy iPod + USB DAC integrált fejhallgató-erősítővel + fül-/fejhallgató
  • számítógép és/vagy iPod + USB DAC integrált erősítővel + fül-/fejhallgató
  • számítógép és/vagy iPod + USB DAC + erősítő + fül-/fejhallgató

Hangfal-alapú számítógép audió rendszer

  • számítógép és/vagy iPod + USB DAC + aktív hangfalak
  • számítógép és/vagy iPod + USB DAC integrált erősítővel + passzív hangfalak
  • számítógép és/vagy iPod + USB DAC + erősítő + passzív hangfalak

Cikkünk elején bemutattunk néhány megfontolásra érdemes készüléket, a máris hosszúra nyúlt írást azonban itt és most megszakítjuk – legközelebb innen folytatjuk.

Válassz hasonló témájú írásainkból

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.