pick-up

IDM

       Utoljára frissítve:    2 hozzászólás

15 évvel ezelőtt, amikor az első elektronikus zenei rendezvényeinket kezdtük szervezni, igencsak bajban voltunk a címkékkel. Mit írjunk a szórólapjainkra? Techno party, house party vagy inkább acid party? Melyiket értik majd és melyiket értik esetleg félre? Végül kialakult egy kódrendszer, melyben az underground rendezvényeket acid partynak hívták, függetlenül a ténytől, hogy az ott hallható zenék túlnyomó hányadát akkortájt techno illetve trance, kisebb arányban dub és house felvételek tették ki, s csak elenyésző részük volt valójában acid. Az overground rendezvényeket – kevés kivételtől eltekintve ugyancsak tévesen – előszeretettel nevezték house partynak, míg az ott játszott zenék a kilencvenes évek közepén leginkább a hard trance-techno vonalon mozogtak. A kullogók akkoriban legfeljebb happy hardcore-t játszottak, azzal a szent meggyőződéssel, hogy az a house. Aki még kullogónak is alulinformált volt, annak a szórólapján / plakátján ott díszelgett a felirat: „technomentes övezet”. (Volt olyan vastag bőr a képükön, hogy néhány évvel később lefeküdjenek az OSzK-nak elektronikus zenéket játszó lemezlovasokat vizsgáztatni, olyan embereket, akik minimum tíz évvel jártak előttük. A technomentes övezet munkásai, közröhej.)

Mi, mint harcos undergroundok, maradtunk az acid megnevezésnél, pedig lett volna egy több irányzatot magába foglaló, szélesebb értelemben használt fogalom; az IDM (intelligent dance music). A kifejezést Alan Parry, a WARP kiadványok nagy rajongója 1993 augusztusában használta először, amikor elindította a Useneten az IDM listát. A gyűjtőnév a rave-korszakból artisztikus attitűdjükkel, egyéni hangzásukkal, kísérletező kedvükkel kiemelkedett előadók minőségi produkcióira utal. A közös alap a zene sajátságos megközelítése, ám a kínálat zeneileg meglehetősen vegyes: a kortárs experimentális elektronika törekvései hol dub, hol breakbeat, hol drum & bass, hol chill out, hol ambient, hol minimáltechno, hol trance formájában öltenek testet, de találunk közöttük absztrakt hip hop műveket is. Ennek tudatában érthető, hogy az IDM mint besorolás külföldön is folyamatos vitákat provokált. Az IDM-mel szemben megfogalmazott egyik leggyakoribb kritika, hogy zenei karakterjegyei alapján egzaktul nem leírható, egyfajta közmegegyezésen alapuló kategória. Továbbá, ha elfogadjuk az intelligens tánczene mint kategória létét, az szükségszerűvé teszi, hogy létezzenek buta zenék is – ami mégiscsak bántó az ilyen zenéket kedvelőkre nézve. Politikailag inkorrekt, pedig a megközelítés egyáltalán nem jár távol a valóságtól. Bár jól nevelt ember tartózkodik tőle, hogy ezt lépten-nyomon mások képébe vágja, így egymás között nyugodtan kijelenthetjük: bizony vannak szánalmasan ostoba zenék, amikért legfeljebb szellemi fogyatékosok adnak ki pénzt. Na, de kanyarodjunk csak szépen vissza az IDM-hez.

Ugyancsak örök viták tárgyát képezte – és valószínűleg fogja is képezni –, hogy mely előadókat sorolhatjuk ebbe a kategóriába. Az amerikai IDM levlistán a következő nevek fordultak elő sűrűn: Andrew Weatherall, Aphex Twin, Autechre, Boards of Canada, Black Dog, FSOL, Leftfield, LFO, Massive Attack, μ‐ziq, Orbital, Plastikman, Sabres of Paradise, System 7, The Orb, William Orbit. Igen, azok a nevek, akiktől mi sok zenét játszottunk azokban az években.

Futó divatok jöttek-mentek, üstökösként felbukkant, egyszámos sztárocskák tűntek el ugyanolyan sebességgel a feledés homályában, ám az IDM hírcsoport a mai napig aktív.

Linkek:

Nosztalgiázni támadt kedved?
Nézegess szórólapokat a ’90-es évek elejéről-közepéről!
A 168 Óra cikke egy 1995-ös acid partynkról

Válassz hasonló témájú írásainkból

2 hozzászólás

  • Sok évvel ezelőtt interjúvoltam Chris Cartert, aki mereven elzárkózott az “intelligens” tánczene jelzőtől (bár ő sosem a kocsmabreaket játszotta). Nekem is kicsit sok benne az attitűd.

    A spektrum másik végén persze ott a budapesti vendéglátós muzsikusközösség (nagy részük előző életében még szigorúan technomentes övezetben szolgáltatta a talpalávalót) által egyszerűen csak “modern elektronikus tánczene”-ként aposztrofált lakossági, illetve kannás house, amire szintén ráhúzható az IDM rövidítés: imbecile dance music.

    (szolg. közl.: PG bá, jelentem, fél év után bírtam írni egy emilt, remélhetőleg más landolt a postaládádban.)

  • PG

    Hát te hol jársz itt, ahol a madár se jár? 🙂
    Amondó vagyok, inkább az attitűd legyen benne sok, mint a butaság.

    imbecile dance music – hát igen, ezt tudták összehozni a kullogók, hogy egy kicsit nem figyeltünk oda.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.