DJ-vizsga

Freee Magazin, 1998. október

Az alábbi faxot az OSzK illetékese juttatta el szerkesztőségünkbe:



„1998. októberében lépett hatályba az ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi miniszter 43/1998.(VI.24.) számú – a vendéglátó üzletekre vonatkozó – rendelete. A rendelet – többek közt – előírja, hogy disc-jockey (lemezbemutató) tevékenységet csak az végezhet, aki az Országos Szórakoztatózenei Központ (OSzK) által kiadott szakvizsgával rendelkezik. A miniszteri rendelet végrehajtását, betartását országos és helyi hatóságok (nem az intézményeink!) fogják – értesüléseink szerint – egyre intenzívebben ellenőrizni. Ismételten hangsúlyozzuk, hogy intézményeinknek az ellenőrzés, szankcionálás nem célja és feladata. Mi eddig és a továbbiakban is a képzéssel és a vizsgáztatással foglalkozunk és biztosítjuk a DJ tevékenység színvonalas és legális lehetőségét.

Más szóval: aki DJ akar lenni – vagy már az, csak nem hivatalosan – az jelentkezhet a különböző szintű és műfajú tanfolyamokra, vizsgákra és pályázatra. Mindezek akár 10-20 maxi lemez árával és rövid idő alatt elérhetők. A tanfolyami előadók, vizsgabizottsági tagok pedig elismert és népszerű, nagy gyakorlattal és tapasztalattal rendelkező DJ-k, valamint az egyes stílusok legjobb és legtehetségesebb fiataljai. Azoknak tehát, akik nem kifogásokat és kibúvókat keresnek, hanem a szakképzett, profi és legális DJ-k táborába akarnak tartozni – a lehetőségek adottak.

Ezúton szeretnénk még tájékoztatni mindenkit, hogy:

  • a hanglemezbemutató (disc-jockey; zenei műsorvezető) az Országos Képzési Jegyzékben szereplő szakma;
  • ezen hanglemezbemutatók (DJ-k, zenei műsorvezetők) képzésére, vizsgáztatására, valamint a szakképesítés (bizonyítvány, működési engedély) kiadására intézményünk (OSzK) kötelezett illetve jogosult;
  • DJ tevékenységet kizárólag szakképesítéssel rendelkező személy végezhet (43/1998. VI. 24. IKIM rendelete).

A rendeletek végrehajtását az arra illetékes szervek ellenőrzik és szankcionálják. A továbbiakban tehát csak a szakképzett profiknak lesz fellépési lehetőségük, megvalósulva ezzel régóta igényelt egzisztenciális, szakmai és anyagi érdekvédelmük a kontárokkal szemben…”



A rendelet véleményem szerint egy ex-kommunista hatalmi szerv múltbéli hatalmának restaurációjára tett elkeseredett, több sebből is vérző kísérlete. Hadd osszam meg az Olvasóval a témával kapcsolatos néhány gondolatomat!

Meggyőződésem, hogy a DJ hivatás, illetve szakma gyakorlásához (műfajtól függetlenül) elsősorban jó lemezekre és némi tehetségre van szükség, nem végzettséget bizonygató papírra. Valami azt súgja, hogy a közönséget sem a lemezlovas vizsgája érdekli, hanem a produkciója. Nem akarok személyeskedni, de ha ez nem így lenne, akkor ki járna Tommyboy, Budai, Palotai, vagy Titusz bulikra? Ezek az emberek tudják, amit tudnak, tehetségük és intuíciójuk jogosítja fel őket működésükre és ehhez semmiféle tanfolyamra, vizsgára, önjelölt zsűritagokra, papírra nem volt szükségük. A saját útjukat járták, ezért tudtak néhány kollégájukkal vállvetve, a mai ellenőröket és zsűritagokat évekkel megelőzve meghonosítani egy addig ismeretlen műfajt Magyarországon.

Tudomásom szerint a vizsgakényszert kiterjesztenék televíziós és rádiós műsorvezetőkre is. Itt még komikusabb a helyzet. Megkérdezném: ki és milyen szempontok szerint fogja eldönteni, hogy Balázsy Panni, Csiszár Jenő, vagy Császár Előd alkalmas-e a műsorvezetésre? Elmegy vajon vizsgázni a nagy tudású zsűri elé Friderikusz Sándor? Szerintem nem fogják kiröhögtetni magukat. A szóban forgó rádiós és televíziós személyiségek hosszú évek kitartó munkájával jutottak el az országos elismerés csúcsára, egyéniségüket elfogadta a közönség, és ehhez semmiféle tanfolyamra, vizsgára, önjelölt zsűritagokra, papírra nem volt szükségük.

Pszichológiai alapigazság: a tehetség öntörvényű, nehezen viseli a kontrollt. Vegyük észre: akinek nem adatott belőle, az semmilyen papírral nem pótolhatja, viszont akiben megvan, az feltehetően nem arra vár, hogy azt egy hivatal, egy papír elismerje neki.

Közelítsük meg máshonnan a kérdést: a vizsgakényszer, az ellenőrzés kinek használ? A közönségnek biztosan nem, ők szórakozni akarnak, hűek kedvenceikhez, és nem igazán érdekeltek az ellenőrzésekben. A komoly klubok tulajdonosainak sem, ők ragaszkodnak azokhoz a nevekhez, akik miatt eljönnek az emberek, a komolytalanabb helyek gazdái pedig nem fogják kidobni az esténként kétezer forintos kazetta-cserélgetőket csak azért, hogy vizsgával rendelkező lemezlovast foglalkoztassanak. A DJ-knek sem használ igazán a dolog: kötve hiszem, hogy reggelente bármelyikük elégedettebben nézne szembe tükörképével a fürdőszobában, azzal a tudattal, hogy micsoda egyenes, törvénytisztelő állampolgár is ő, hiszen papírja van arról, amit egyébként is tud. Bezárul a kör: marad a DJ tanfolyamot kisvállalkozásnak tekintő, a vizsgakényszerben financiálisan érdekelt szereplője, valamint a mindannyiunk számára szimpatikus Hivatal, aki ha eddig nem is tett sokat a műfaj előremozdításáért, vagy a lemezlovasok munkájának elismertetéséért, most végre újra ellenőrizhet, szankcionálhat, akadályozhat kedvére.

Nézzük a gyakorlatot! Dolgozik a lemezlovas, lent táncol ezer ember, ekkor odalép egy karszalagos ember és kéri az engedélyt. Mivel nincs, emberünknek el kell hagyni a terepet. Ismerek olyan helyszíneket, ahol az ellenőrt tepsiben tolnák ki a helységből…

A miniszteri rendelet szerkesztőségünkbe eljuttatott kivonata nem tesz különbséget hazai és külföldi vendég DJ-k között. Tegyük fel, hogy ismét Magyarországra látogat Sven Väth, Josh Wink, Laurent Garnier, vagy a sok ígérgetés után eljön végre Carl Cox. Az Európai Közösségben teljesen ismeretlen a szóban forgó feltételrendszer, így ők értelemszerűen nem is rendelkeznek működési engedéllyel. Mi fog történni az ilyen esetekben? Bár beutazó vízum már Carl Coxnak sem kell, de a fellépés előtt ezek szerint gyorsan le kellene vizsgáznia a hazai kiválóságokból álló bizottság előtt? Vagy a „szabál az szabál” – nem léphet fel? Szép új világ…

Tisztában vagyok az ellenérvekkel, az elképzelés szerint a legnagyobb neveknek nem kellene vizsgázniuk, egyszerűen csak bemennek és megkapják a működési engedélyt. Ez a felállás Orwell állatfarmjára emlékeztet, ahol mindenki egyenlő, de vannak, akik egyenlőbbek. Milyen szabály, vagy törvény az, ami nem egyformán vonatkozik mindenkire? Jogilag eléggé ingatag lábon áll az effajta szabályozás. Másfelől pedig ki az, aki veszi a bátorságot, és eldönti, hogy hol a határ, kinek nem kell vizsgát tennie? Véleményem szerint ez az egész szisztéma leggyengébb pontja, egyben legsúlyosabb kérdése. Csak remélni tudom, hogy a „megmondó emberek” nem a szakma nagy öregjei közül kerülnek ki, akik nemcsak hogy nem ismerik a legújabb törekvéseket, de direkt ellenérzésekkel viseltetnek az elektronikus dance zenékkel szemben. Bízom benne, hogy a Központ nem ruház fel egyéni gazdasági érdekek érvényesítésére is lehetőséget adó hatalommal egyetlen olyan lemezlovast sem, akinek saját DJ tanfolyama miatt komoly összeférhetetlenségi problémái lennének vizsgáztató beosztásával.

Tudom, hogy a jövő mellém áll, a múlt pedig szembefordul majd velem. Vállalom. Hiszek abban, hogy demokráciában élünk, s ha egy – esetleg jogalap nélküli, így semmis – rendelet, amely ráadásul szöges ellentétben áll az összeurópai gyakorlattal, továbbá deliberalizáló és diszkriminatív hatású, vagyis teljességgel életidegen, akkor még tekintélyérvek sem biztosítanak kellő alapot a létezéséhez.

Írásomat vitaindítónak szánom. Várom, hogy véleményüknek hangot adjanak a lemezlovasok és Olvasóink is.

Pánczél Gábor



A cikk megjelenésekor komoly szakmai vitákat kavart. Az OSzK illetékesei megkezdték működésüket; vizsga nélkül engedélyt csúsztattak néhány ismert lemezlovas zsebébe, ezzel – illetve a vizsgák során zsűritagként való alkalmazásukkal – maguk mellé állítva őket. A fennálló rendszertől függetlenül, mindig akadt néhány gátlástalan szakmabeli, aki ha képességeivel nem is, de az állítólagos szabályokat kihasználva megpróbált társai fölé emelkedni.

Az inkriminált rendelet még közel nyolc éven át maradt érvényben, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium 2006. szeptember 23.-ával törölte el a vizsgakényszert.

A magyar DJ szakma részéről egyedül Vályi Gábor (DJ Shuriken) vette a bátorságot, hogy több publicisztikában is szót emeljen a szégyenletes szabályozás ellen. Az Élet és Irodalom 2006. július 7-i számában megjelent, A múltat végképp eltörölni című írásában rámutatott; a DJ-k vizsgáztatásának ötlete a múlt rendszer politikai rendőrségének besúgójától, egy beszervezett lemezlovastól származik:

„Szőnyei Tamás könyvében jól nyomon követhető, hogy hogyan jut el a lemezlovasok OSzK vizsgáztatásának gondolata egy beszervezett lemezlovas felvetésétől a konkrét megvalósításig.

A Zefir fedőnevű „társadalmi megbízott” (TMB) tartótisztjének tett jelentéséből:

»Mivel egyetlen felsőbb szerv sem tartja magáénak a discó [sic!] témát, ez magával hozza, hogy bárki, akinek némi pénze van felszerelésre, színpadra léphet és a fiatalok tömegeihez szólhat, kihasználhatja népszerűségét és nagy létszámú csoportokat befolyásolhat, ez így óriási veszélyeket rejt magában. Ugyanez a lehetőség kellő irányítás mellett a jó oldalon is ugyanilyen erejű irányító tényező lehet.

Javaslatom csak annyi, hogy valamilyen módon, amire igyekszem elfogadható tervezetet készíteni, ellenőrizni kéne, hogy kiket engedünk a fiatalok tömegei elé.«

Budapest, 1976, X. 11. (Szőnyei: 506)

Ezt követően valóban beindul a lemezlovasok színpadra lépésének szabályrendszerét és intézményeit kialakító munka, amiben Zefír a szakértő szerepét játszva fő szerepet kap.

Tartótisztje e fejleményeket így kommentája: »Az a tény, hogy a TMB tagja a javaslattevő bizottságnak, illetve konkrét képzésüket, vizsgáztatásukat is nagy valószínűséggel irányítani fogja, stratégiailag kedvező helyzetet teremt számunkra.

Lehetőségünk nyílik rajta keresztül „politikusan befolyásolni” a tanfolyamokat, a résztvevőket figyelemmel kísérni, és kiszorítani azokat a személyeket, akik politikailag okozhatnak kárt a fiatalok között.« (Szőnyei: 510)

Zefír végül – sejthetően nem véletlenül – valóban az OSzK diszkó vizsgabizottság szakmai szakértője lesz. Az OSzK DJ vizsga ötletadója, a besúgó lemezlovas hatalmat és gazdasági előnyöket (mások piacra lépésének megnehezítését és vizsgáztatóként jövedelmet) kapott, amiért cserébe jelentett a „tűz közeléből” a lemezlovasokról. A lemezlovasok pedig, ahogy korábban a zenészek, nem csak megfigyelhetővé, de ellehetetleníthetővé, fegyelmezhetővé és beszervezhetővé váltak a kötelező OSzK vizsga bevezetésének köszönhetően.”



2007-ben a Varga Richárd elnökletével működő Magyar Lemezlovasok és Hangosítók Egyesülete utánajárt a magyar DJ-ket hosszú éveken át megsarcoló társaságnak. Kutatómunkájuk még a témát ismerők számára is meghökkentő eredménnyel járt.

  • Az OSzK cégként, társadalmi szervezetként, vagy közhasznú társaságként nem került nyilvántartásba vételre egyetlen magyar bíróságnál sem, így hivatalosan nem létező szervezet.
  • Az OSzK múlt rendszerben létező, a DJ vizsgáztatáshoz garantált kizárólagos jogát a rendszerváltáskor a 4/1990 (III. 13.) MM rendelet hatályon kívül helyezte.
  • Az OSzK nem létező jogszabályra hivatkozott, amikor azt állította, hogy Magyarországon lemezbemutató tevékenységet csak az végezhet, aki az általuk kiadott szakvizsgával rendelkezik. Egy ilyen szabályozás sértené a Magyar Köztársaság alkotmányát, mely kimondja: „Az alkotmány védi, és támogatja a művészeti élet szabadságát, a tanítás szabadságát, és a tanszabadságot.”
    Mivel az OSzK által hivatkozott, 43/1998 IKIM rendelet ugyancsak korlátozza a művészeti szabadsághoz fűződő, alkotmányos alapjogot, ezért e jogszabály alkotmánybírósági felülvizsgálata jelenleg is folyik.
  • Államilag elismert bizonyítványt (Hanglemez-bemutató, OKJ 528 419 01) kizárólag a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma által felruházott szervezet, a Magyar Művelődési Intézet adhat ki, következésképp az OSzK-nak sohasem volt jogosultsága államilag elismert DJ-igazolvány kiadására.
  • Az OSzK által kiadott vizsgapapír nem államilag elismert bizonyítvány, mert
    • a vizsgázók nem az NKÖM által kiadott tételsor alapján vizsgáznak, ahogy ezt a szakmai és vizsgakövetelményekről szóló 9/2002 NKÖM rendelet előírja,
    • az OSzK által kiadott vizsgapapírokon nincsen OKJ szám,
    • az OSzK által kiadott vizsgapapírok még formailag, kinézetre sem hasonlítanak egy államilag elismert bizonyítványra,
    • a vizsgadíjban az OSzK annak ellenére áfát számított fel, hogy az áfa-törvény értelmében az államilag elismert vizsga díja tárgyi áfa-mentességet élvez.
  • A 48/2001 OM rendelet értelmében a gazdasági társaságok, szervezetek, vállalkozók, jogi, és jogi személyiség nélküli személyek kizárólag akkor szervezhetnek iskolarendszeren kívüli képzést, ha a területileg illetékes munkaügyi központnál nyilvántartásba lettek véve. Mivel az OSzK csak 2005. november 27-én (a Magyar Lemezlovasok és Hangosítók Egyesületének feljelentését követően) jegyeztette be magát, így a 2001. és 2005. november 27. között tartott DJ-tanfolyamai illegálisnak minősülnek.

Az OSzK „illetékesei”, azaz Sz. László, F. Erika és társai ellen különösen nagy kárt okozó csalás bűntettének megalapozott gyanúja miatt jelenleg ügyészségi büntetőeljárás folyik.

Ezúton is szeretnénk felhívni mindenki figyelmét, aki az elmúlt évtizedben OSzK DJ-vizsgát tett, hogy a BE 54. § (4.) bekezdése alapján mint sértett a büntetőeljárásban érvényesítheti polgárjogi igényét, vagyis perköltség, vagy más kiadás nélkül visszaperelheti az OSzK DJ-tanfolyam, illetve DJ-vizsga teljes árát.

DJ-vizsga kronológia